Nyomelemek
és egyéb hasznos
alkotóelemek a táplálékban!
Az
egészséges
táplálkozás
visszaállítása az
egyén feladata. Először is tudnia kell hol
tér el a
megfelelő étkezéstől. Amint ezeket a pontokat
megtalálta, könnyen helyrehozhatja a
hibát. Ehhez
szükséges, hogy megértsük, mire
van
szüksége a szervezetnek, és
miért. Ehhez
nyújt segítséget az oldal. Ez
után az
összefoglaló rész után az
egészséges
táplálkozás már
nem okoz gondot.
Alapok
Szénhidrátok
A
szénhidrátok a természetben
leggyakrabban előforduló szerves molekulák.
Kizárólag három elemet
(szén,
hidrogén, oxigén) tartalmaznak. A szervezetben a
legfontosabb
energiaszolgáltatók, a bevitt energia 50-70
százaléka származik
szénhidrátokból.
Részt vesznek az öröklött
tulajdonságokat
meghatározó dezoxiribonukleinsav
(DNS) és a ribonukleinsav (RNS), valamint a
nélkülözhetetlen aminosavak, a
zsírsavak, valamint a kötőszövet
felépítésében, a
nyálkahártyák
védelmében.
Ebből láthatod, hogy igen hasznosak, de nem lehet csak
szénhidráttal
táplálkozni, mert a szervezet a felesleget
zsírként tárolja. A test
tartalékait
a zsírokból nyeri. A helytelen
táplálkozás arra
ösztönzi a testet, hogy
"raktározzon", így lehet hízni.
A
táplálék nem
emészthető szénhidrátjai
(keményítő,
cellulóz)
energiát gyakorlatilag nem szolgáltatnak, de a
bélbaktériumok egy részüket
lebontják, és ezért kis
mértékben
hasznosulnak. Ezzel szemben, mint élelmi
rostok fontos élettani szerepet töltenek be:
elősegítik a bélmozgást, kedvezően
befolyásolják számos anyag
felszívódását,
növelik a
telítettségi érzést.
Túlságosan nagy mennyiségben azonban
hátrányosak: gátolják az
ásványi anyagok,
nyomelemek felszívódását,
fokozott
bélgáz képződést
eredményeznek.
Mennyi
szénhidrátra van
szükségünk?
Az
anyagcsere egyensúlyának
fenntartásához minimálisan 50 g
szénhidrátot kell
táplálékunknak tartalmaznia, azonban
1000 kcal (4184 kJ) bevitt energiára
számítva 125-150 g
kívánatos. Napi 200 g
felvételénél már
feltöltődnek a szervezet
glükogénraktárai. Az agy, amelynek
alapvető energiaforrása a glükóz,
naponta mintegy 140 g glükózt használ
fel. Az anyagcsere- folyamatokban a
szénhidrátoknak
fehérjekímélő hatásuk van,
kielégítő szintű
jelenlétükkel bizonyos
fehérjemennyiség
megtakarítható.
Amennyiben a
glükogénraktárak
feltöltöttek, a feleslegben bevitt
szénhidrátok a májban
zsírokká alakulnak.
Túlságosan sok szénhidrát
felvételénél a többlet
elhízást, a vér
trigliceridszintjének emelkedését
okozhatja, sőt a máj zsíros
elfajulásához vezethet. Azonban az
arányosan bevitt szénhidrátok nem
tekinthetők kövérséget
okozónak. Ugyanis a szénhidrátokat
először át kell alakítani
zsírrá, ami meglehetősen
energiaigényes folyamat. Ennek során a
szénhidrát mennyiségének
mintegy negyede energiaszolgáltatóként
használódik el, tehát ennyiből
már nem lehet zsír. A zsírok
ellenben „energiaköltség"
nélkül
raktározhatók.
A
zsiradékok a
legkoncentráltabb energiaforrások, melyekre a
szervezetnek feltétlenül
szüksége
van. Az egészséges
táplálkozás
alapelvei szerint, jó, ha a felvett energiánk 30
%a zsírokból származik. Ez a
két
megállapítás alapvetö, ha a
zsírokról esik
szó, azonban azok minőségi felosztása
sem
közömbös a megfelelő
táplálkozás
szempontjából.
A zsírokat a bennük lévő fő
alkotórészek, a zsírsavak szerkezete
alapján több csoportra oszthatjuk. A
telített, az
egyszeresen, ill. a
többszörösen telítetlen
zsírok, a
molekuláikban található
hidrogén
mennyiségben
különböznek egymástól,
pontosabban ez azt
jelenti, hogy a telítetlen zsírokban
található a legkevesebb hidrogén.
Táplálkozási szempontból a
telítetlen zsírok
értékesek, azaz főleg a
növényi eredetűek. (a
telített azt jelenti, hogy további
hidrogént nem
tud felvenni. (H-C-C-C-H) A telítetlen zsírokban
vannak
olyan szén atomok, amelyek egy másik
szénatomhoz
kapcsolódnak kettős kötéssel
(H-C=C-C-C-H)., vagy
így H-C=C-C=C-H, ekkor
többszörösen telitetlen)
Ugyanakkor
nem árt tudni, hogy
egyes termékek (szendvics-
margarinok, főzőmargarinok, félkész és
kész
termékek) ugyan növényi
olajokból
készülnek, de ezeket az
előállítás
során hidrogénezik megváltoztatva a
természetes zsírsavak eredeti
szerkezetét.
Ilyenkor azt mondjuk, hogy
megváltozik a zsír állapota.
Káros zsírok
A telített zsírsavakban
gazdag
zsiradékok elsősorban állati eredetűek
(pl.: disznózsír, vaj), és
legszembetűnőbb
tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten
kemény állagúak. Ezen
kívül,
úgynevezett rejtett zsírok
formájában, a
húskészítményekben,
valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben
találhatók. A növényi eredet
ritkább, de például
telített zsírt
tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj.
Ezek
azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen
kívül nincs túl sok hasznos
szerepük. Túlzott fogyasztásuk
nagymértékben megnöveli a
kóros szív
és
érrendszeri megbetegedések
kockázatát,
ugyanis feleslegként lerakódnak,
elzárják az ereket, és
növelik a
koleszterinszintet.
Hasznos
zsírok
A zsírok másik,
és számunkra
sokkal fontosabb csoportja a
telítetlenek, melyek közül
elkülönítjük azokat, amelyek
egyszeresen ill.
többszörösen telítetlen
zsírsavakat
tartalmaznak. A gyümölcsök és
zöldségek a
telítetlen zsírsavak nagyon gazdag
forrásai.
Különösen sok van belőlük a
nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a
bogyós
termésűekben, az almában, a
körtében főleg
a héjukban! Az első csoport fő forrása
még az
olíva- és repceolaj, valamint az
olajos magvak. A többszörösen
telítetlenek a
legtöbb növényi és halolajban,
valamint az olajos húsú halak
többségében
találhatók meg. Külső
tulajdonságuk,
hogy szobahőmérsékleten folyékony
állagúak, a szervezetbe jutva
támogatják az
idegműködést,
hormonokat termelnek, fokozzák a
zsíranyagcserét.
A
fehérjék lineáris
polimerből(egymás után
kapcsolódó azonos molekulák
Lineáris=egyenes, poli=sok)
felépülő szerves makromolekulák.
(óriás molekulák) Azaz a
fehérjék aminosavakból
épülnek fel.
A fehérjék fontos biológiai
szerepét
jellemzi, hogy minden sejtben
lejátszódó
folyamatban részt vesznek. Számos
fehérje
enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai
folyamat
katalizátoraként(folyamat
szabályozás)
segítik elő a sejt életben
maradását. Sok
fehérje létezik, és ezekből
épülnek
fel az aminosavak, enzimek, hormonok stb.
A szervezet
fehérjéinek és egyéb
nitrogéntartalmú
alkotórészeinek
felépítéséhez,
és ezek
újraképzéséhez
szükséges aminosavakat a
táplálék
fehérjéi adják. A
fehérjeszükséglet tehát
aminosav szükségletet jelent. Az emberi
szervezetben 14-16% a fehérje-, és
hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.
A
kevés fehérje bevitel felbontja a test
egyensúlyát.
Nyomelemek
Születéskor
a testsúly 0,1 százalékát
teszik ki - ami mindössze 4 g egy
négykilós baba esetében.
Jelenlétük mégis döntő.
Egészségünk és
betegségre való hajlamunk függ
tőlük...
A számos
pozitívum mellett vigyáznunk kell arra, nehogy a
válogatás nélküli
tablettaszedés áldozatául
essünk, hiszen egyik vagy másik nyomelem
túlzásba vitt fogyasztása esetleg
negatív hatással lehet egy másik,
szintén létfontosságú
társának felvételére. Ez
elsősorban a koncentrált formában
kínált fém nyomelemekre vonatkozik. A
közkedvelt kombinált
készítmények rendszerint nem adnak
okot aggodalomra, általában bátran
alkalmazhatók.
A vashiány
hosszú távú
következményeként
vérszegénység
léphet fel.
Ez esetben:
- a
fizikai
teljesítőképesség
korlátozódik
- a gyermekek nemcsak a
növekedésben maradnak vissza, hanem
kognitív - gondolkodást érintő -
és motorikus - mozgást érintő -
fejlődésük is erősen lelassul.
Ez
olyan defektus, ami 12-18 hónapos kor
között jelentkezik, és még
fokozott vasbevitellel sem fordítható vissza
és akadályozható meg teljesen. Az
ilyen gyermekek tanulás és
emlékezőképesség terén
még hat-hét évesen is
egyértelműen lemaradnak kortársaiktól.
Normális
esetben a táplálékkal felvett vas
elegendő az ideális vasmennyiség
megőrzésére, fenntartására.
Gyermekeknek és kismamáknak a
terhesség idején az esetleges vashiány
megelőzése érdekében
ajánlott lehet vasat szedni, ám ezt minden
esetben orvosi felügyelet mellett!
Terápiás céllal a vasat
koncentrált formában alkalmazzák,
amikor vérveszteség miatt jelentkeznek
hiánytünetek, például
erőteljes menstruációs
vérzés, vagy vérző gyomor-
és nyombélfekély esetén.
A
vashiánynál jóval ritkább a
rézhiány.
Ugyanakkor a halálhoz vezető
Menke-szindróma a bizonyíték arra,
hogy ez a fém is
létfontosságú nyomelem. A
betegség tünetei olyan gyermekeknél is
jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő
táplálkozás
következtében szenvednek szerzett
rézhiányban, s emiatt csontjaik
törékennyé válnak,
növekedési zavaraik vannak.
Normális
esetben aligha fordul elő, hogy túl sok cinket
veszünk magunkhoz, ám meglehetősen gyorsan
kialakulhat a hiányállapot, ha a
természetes cinkellátást elhanyagoljuk.
Jó
tudni! A naponta szükséges cinkmennyiség
15-20 mg, amit "beszerezhetünk" 200 g
borjúmájból, 300 g
lencséből vagy 120 g
búzacsírából.
Más hüvelyesek, a teljes kiőrlésű
termékek, a tojássárgája
és bizonyos sajtféleségek is
rendkívül jó cinkforrásnak
számítanak.
A cinkhiány
sokféle anyagcsere-folyamatot
fékez, például a
sebgyógyulást, a
vérképzést, az immunfolyamatokat
és az inzulintermelést, emellett
számos idegi működés is a
cinkellátottság függvénye.
Viszonylag gyakran jelentkezik cinkhiány az
intenzív növekedés
korszakában, a terhesség és a
szoptatás ideje alatt, hasonlóképpen
csökkentett táplálékbevitel -
diéta, fogyókúra - és
teljesítményorientált
sportolás esetén.
A vassal
ellentétben a cinket a szervezet nem képes
tárolni, e létfontosságú
nyomelem az epén keresztül rendszeresen
kiválasztódik, emiatt újra
és újra be kell juttatni a szervezetbe.
A
hiánytünetek megszüntetése
mellett a cinkkészítményeket egyre
gyakrabban használják
terápiás céllal akne, herpesz
és furunkulus kezelésére, a
legújabb tanulmányok alapján pedig a
cinktabletták segítenek gyorsabban
kilábalni a náthából.
A nyomelemek szedésével
kapcsolatban fokozottan
igaz a sokszor hallott figyelmeztetés: a
kockázatok és mellékhatások
tekintetében kérdezze meg
kezelőorvosát vagy
gyógyszerészét!, hiszen egyik vagy
másik nyomelem túlzásba vitt
fogyasztása esetleg negatív hatással
lehet egy másik, szintén
létfontosságú
társának felvételére.
És nem
árt tudni, hogy nem csak hiány tünetek
vannak, hanem
a túl sok is bajt okoz.
A
nyomelemek és így
egészségünk
szempontjából megfelelő étrend:
gyümölcsöt, zöldséget,
csonthéjas gyümölcsöket,
hüvelyeseket, teljes kiőrlésű
gabonaféléket, alacsony
zsírtartalmú tejtermékeket is
tartalmaz. Számtalan nyomelem, ásványi
anyag könnyebben szabadul fel, ha párolva, főzve
fogyasztjuk a főzelékfélét.
Magyarország termőtalaja sajnos szelénben
szegény, így a növények
keveset tudnak felvenni belőle. Pótlása
különösen fontos a dohányosok
és a férfiak számára, mert
az ondóval együtt kiürül a
szervezetből. A vegyes virágméz jobb az
akácnál, hiszen jóval több
összetevőt, nyomelemet tartalmaz, ám
nálunk kelendőbb az akácméz.
Ásványvizek is tartalmazzák a
nélkülözhetetlen nyomelemeket.
A
kalcium (Ca) kölcsönhatásai
A
Ca
felszívódását
segíti a tejcukor (a tejben együtt vannak), a
gyümölcscukor, a savas közeg, a D-vitamin.
Rontják a
felszívódás
esélyét a növényi rostok
(cellulóz), a fitátok (gabonakorpa), az
oxalátok (nagylevelű zöldségek:
sóska, spenót). A zsírsavak a Ca-mal
szappant képeznek, és így mindkettő
felszívódása lehetetlen. A feleslegben
levő foszfor (hús) is rontja a Ca
hasznosulását (a csontok
szilárdsága érdekében a
Kalcium/foszfor arány 2:1 kell legyen.) A nagy
mennyiségben
bevitt C-vitamin (1500 mg felett) kalciumot mos ki a szervezetből
(oxálsav és húgysav-kő
képződést okozhatja). A kalciumot leghelyesebb
természetes élelmiszerek
formájában biztosítani
(tejtermékek). A Ca-tartalmú
kiegészítő
készítményeket az
étkezéssel ne egy időben vegyük be. Az
oxálsav okozza a vesében a vesekövet.
A
magnézium (Mg) kölcsönhatásai
A
Mg antioxidáns szerepe ismert, az E-vitaminnal
szinergizmusban hat, együtt adva
különösen előnyös. A Mg a
legtöbb nyomelem hasznosulását
segíti. A nagyobb foszfátbevitel
csökkentheti a Mg hasznosulását, a
B-vitaminok viszont segítik
felszívódását. A calciumot
magnéziummal együtt ajánlatos szedni,
hiszen támogatják egymás
felszívódását. A
kálcium
pótlásának legjobb
módja a Kal-Mag
(kálcium-magnézium ) ital.
A
vas (Fe) kölcsönhatásai
A
vas
felszívódását
segíti az aszkorbinsav (C-vitamin), a cukrok és
az aminosavak. Zavarja a vas
felszívódását a tea, a
kávé , a gabonakorpa , a
tejfehérjék és
szójafehérjék, a
kalciumvegyületek. Viszont kiválóan
hasznosul a hústartalmú
élelmiszerekből. Ezért a vas
érdekében érdemes a tejet
lisztneműekkel, a gabonaféléket pedig
hússal fogyasztani. A nagy mennyiségű
aszkorbinsav (C-vitamin) rontja a réz
státuszt, és a sérült
vas-anyagcsere vérszegénységet
okozhat. A huzamosabb ideig szedett vas és folsav
cinkhiányt okozhat. (Terheseknél erre figyelni
kell.) A túl sok cink szelénhiánnyal
is járhat. A szelén a jód
hasznosulásához szükséges. A
szelén ellátottság szoros kapcsolatban
van a tocopherol (E-vitamin) bevitellel. Az E-vitamin fokozza az
A-vitamin felszívódását,
és védi a szervezetet a
túladagolás
veszélyétől.
Az
említett sokrétű
összefüggés miatt a bevitt
ásványi anyagok csak megfelelő
forrásból beszerzett és vitaminokkal
együtt fogyasztva ajánlott.
Ezért
ajánlott a jól
összeállított vitamin
és nyomelem csomagokat szedni, nem pedig az egy-egy anyagot
tartalmazó tablettát.
Vitaminok
Vitaminoknak nevezzük azokat
a kis molekulájú szerves anyagokat, amelyekre
szervezetünk egészséges
anyagcseréjéhez és
szaporodó-képességéhez
feltétlenül szüksége van. A
D-vitamin
kivételével ezeket a szervezet maga nem tudja
előállítani,
táplálék
útján
jutnak be a szervezetbe.
Egyes vitaminok, különösen a
zsírban
oldódó vitaminok,
túladagolása ugyanúgy kárt
okoz, mint a
vitamin hiány. Például az A vitamin
túladagolás hajhullást,
bőrszárazságot, a száj
kisebesedését,
étvágytalanságot,
hányást okoz, sőt súlyosabb esetben
pszichés zavarokat,
májkárosodást okozhat.
Ha a vitaminok egymáshoz viszonyított
arányát
betartjuk, akkor nem lehet gond, és nem lehet
túladagolni.
Egyes vitaminok hatásukat antioxidáns
működésük révén
fejtik ki.
Az antioxidánsok feladata, hogy védelmet
nyújtsanak az oxidációs folyamatok
káros hatása ellen. A szervezetben
zajló oxidációs folyamatok
során nagy
reakcióképességű molekulák
szabadulnak fel, ezek károsíthatják a
DNS-t,
fehérjéket, szénhidrátokat
és ezáltal a mai
feltételezések szerint rákot,
valamint szív-
és érrendszeri
megbetegedéseket okozhatnak.
A-vitaminban
(retinol)
gazdag a halak májolaja, de sok A-vitamin van a
vajban, a tojássárgájában,
a
tejszínben. Hiánya
látászavart,
bőrelváltozást
okoz. Az A- vitamin készítmények
vénykötelesek.
A
D-vitamin nem
önálló vitamin, hanem egy bonyolult
hormonrendszer
része, melynek kialakulása a bőrben kezdődik. A
D-vitamin
szabályozza a vér kalcium és foszfor
szintjét, emellett a csontok
növekedésében is
fontos szerepe van. D3-vitamin tartalmú a tej, a
tejszín, a csukamájolaj. A D2 (ergocalciferol)
gombákban, élesztőkben képződik.
Az E-vitamin
a
legfontosabb zsírban oldódó
antioxidáns, az
E-vitamint a C-vitamin regenerálja, amely maga is
hatékony antioxidáns. A szervezetben megőrzi a
sejthártya épségét, ez a
hatása a
szelénéhez hasonló, s
ezáltal talán az öregedési
folyamatokban is
szerepe lehet. Túladagolása
hasmenést, hányást,
puffadást okoz.
A B1-vitamin
(tiamin) a gabona magvak héjában,
élesztőben,
mogyoróban található,
hiánya
idegszöveti és
szívműködési zavart
okozhat. Sok
esetben - mivel az agy használja -
rémálmokat
okozhat, ha kevés van a szervezetünkben.
Túlzott
szellemi
munkánál is javasolt a szedése.
B2-vitamin
(riboflavin) hiánya
szájnyálkahártya-elváltozásokat
okozhat.
Megtalálható gabona magvakban,
zöldségfélékben, sajtban,
tojásban,
élesztőben.
A vastagbél baktériumai is termelnek riboflavint.
Izolált hiánya ritkán alakul
ki.
A
B3 vitamin (nikotinsav),
(a szervezetben hatékony formája a
nikotinsav-amid) a
sejt energianyerő folyamatainak lényeges
közreműködője. Rendelkezik
értágító,
gyomorbél traktust
károsító
mellékhatással is.
Ezért érszűkület
kezelésére is
alkalmazták. Megtalálható
húsfélékben,
zöldségben bőven.
Hiánya a pellagra nevű betegség.
A B5-vitamin (pantoténsav)
vegyes táplálkozás esetén
elegendő
mennyiségben jut a szervezetbe. Erre utal neve is, ami a
görög pantothenszóból ered, ami
azt jelenti,
hogy mindenhonnan. Hiánya okozta betegség nem
ismert. Az
acetilkolin-szintézisben játszott szerepe
műtét
utáni állapotban a
bélműködés
serkentését eredményezheti.
Miután a
pantoténsav szintén az energianyerő folyamatok
része, az anyagcsere számos
fázisában
fontos szerepet játszik. Használjuk
különféle
gyógyszerformákban, bőr-
és hajkezelésre, égés
és
felfekvés kezelésére is.
A B6-vitamin
(piridoxin) hiánya bőrtüneteket, nyelv-
és
szájnyálkahártya-gyulladást,
ideggyulladást, a görcsküszöb
csökkenését, esetleg
vérszegénység
kialakulását
eredményezheti. Hiányállapot
esetén általában nem
csak a B6-, hanem az összes B-vitamin hiánnyal
együtt jelentkezik,
krónikus
alkoholisták 30 %-ában biztosan
kimutatható a
hiánya. Megtalálható
húsfélékben,
májban, szójababban,
gabonafélékben,
zöldségfélékben. A
főzés jelentősen
csökkenti a B6-vitamintartalmat. Egyesek
hányáscsillapításra is
használják, de
ilyen irányú hatékonysága
nem
egyértelmű.
Túladagolása esetén
érzészavar
léphet fel.
A
B7-vitamin
(biotin) bőségesen megtalálható a
húsban, a
tojássárgájában;
hiányállapot
csak speciális esetekben jöhet létre,
pl.
mesterséges táplálás
esetén. Ennek
tünetei bőrgyulladás, kopaszodás, mivel
a
szénhidrát- és
zsíranyagcsere
katalizátora.
A B12 vitamin
a
táplálékkal kerül a
szervezetbe, minden
állati
eredetű étel tartalmazza. A
vérképzés egyik
lépcsőjének fontos szereplője,
hiánya vészes
vérszegénységet okoz.
A betegség akkor alakul ki, ha a B12
vitamin nem szívódik fel a gyomorból.
Ennek oka
egy fehérje, az ún. intrinsic
faktor hiánya, mely legtöbbször a gyomor
autoimmun
eredetű gyulladásának
következménye. A vényköteles
B12
injekció adásával rendezhető a
vérkép.
Kolin,
inozitol: a B-vitamincsalád tagjának
tartották régebben, de
ez ma nem egyértelmű. Csak kolin- vagy
inozitolhiányra visszavezethető
tünetcsoportot kimutatni nem sikerült. A kolin a
táplálékban főleg lecitin
formájában található
(tojássárgája, állati
és
növényi zsírok), az inozitol
főleg gyümölcsökben és
gabonafélékben található.
Vitaminkombinációk részei,
májvédő anyagnak tartják, de ez is
további
vizsgálatok tárgya.
A C-vitamin
főleg a szervezet sejt közötti
folyadékában fejti ki
hatását. Számos szabad
gyököt köt meg hatékonyan. A
C-vitamin az emberi
spermium DNS-ét is védelmezi. A
béta-karotin szintén hatásos
antioxidáns,
jelenleg folynak kísérletek rákmegelőző
hatásának igazolására.
Hiánya a
skorbutnak nevezett betegséget okozza, amelyet
fogínyvérzés, bőr alatti
apró
bevérzések, kóros csont- és
fogképződés jellemez, lassul a
sebgyógyulás, az
ízületek megduzzadhatnak, az izmok
fájdalmassá válnak,
vérszegénység alakul ki.
A skorbutos beteg mindezek után könnyen
válik
bármely fertőzés
áldozatává.
A C-vitamin gyümölcsökben,
zöld
növényekben található,
főzéskor
és
lúgok hatására elbomlik. A
téli és a
tavaszi hónapokban kevés a
táplálék
aszkorbinsav-tartalma és valószínűleg
ezért
csökken ilyenkor a szervezet ellenálló
képessége. A feleslegesen bevitt
mennyiség a
vizelettel távozik. Valódi
skorbut-betegség fennállása
esetén
szükséges napi 1000 mg-os dózis..
C-vitamin-túladagolás
a megnőtt oxalát-ürítés miatt
vesekőképződést okozhat,
továbbá gyomor-
bél
irritációt, hasmenést
idézhet elő.
Az oxalátok között a
Calcium-oxalát a szervezet
különböző helyeiről szedi ki a
calciumot. (Csontok, fogak) A c-vitamint önmagában
ezért nem jó szedni.
Javasolt a vitamin csomag, amely kalciumot is tartalmaz, vagy a csomag
mellé
Calcium-magnézium tablettát, vagy port szedni. A
legjobb
azokat a vitamin csomagokat szedni, amelyek a vitaminok
egymáshoz viszonyított arányban
tartalmaznak
mindent. Ezeket igen nagy dózisban is lehet szedni,
és
semmilyen problémát nem okoznak.
További
tudnivalók
A legtöbb vitamin a
táplálékkal jut a szervezetbe,
mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint
és a B vitaminok közül a biotint
képes az ember más
forrásból előállítani. A
vitaminok nem energiaforrások mint a
szénhidrátok, zsírok és
fehérjék, de
nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere
folyamataiban, a sejtek osztódásában,
a szövetek regenerációjában,
a vérképzésben és
egyéb életfontosságú
folyamatokban résztvevő enzimek
számára.
A
zsírban
oldódó és az
oxidációt gátló
E-vitaminból – vegyes
táplálkozáskor – nem szenved
hiányt a szervezet, ellenben
zsírfelszívódási zavar
esetén ez a vitamin a kelleténél
kisebb adagban hasznosul a testben, s ennek nemcsak a
szaporodási rendszer, hanem az idegrendszer is
kárát látja.
Összefoglaló
A
fenti leírások alapján
látjuk, hogy mire van szüksége a
testnek, és mit kell tartalmaznia az
élelmiszereknek. Ahhoz, hogy ne legyen bonyolult
kiválasztani a megfelelő élelmiszereket, arra van
szükség, hogy egy-egy terméket alaposan
vizsgáljunk meg a
vásárlásnál.
Ezután már ezt a
márkát vásároljuk,
és így tovább.
Végül kialakul, hogy milyen alapanyagokat
használunk otthon. Az ételek
elkészítésénél
pedig figyeljünk, hogy a
szénhidrátokból, és
fehérjékből mindig tartsuk be az
arányokat. Az összetett vitaminokat (olyan
készítmény, amelyben minden vitamin
megtalálható)
kiegészítésként
szedhetjük. Ezek között vannak
kiválóak, amelyek egy napi adagot tartalmaznak.
És végűl, ha sok friss
gyümölcsöt és
zöldséget is fogyasztunk, akkor a nyomelemekre nem
lesz gondunk..
|
